Embertől emberig – Negyed évszázada működik egyházmegyénkben a karitász

A Szegedma.hu cikke
Szerző: Varga Anna
Fotó: Gémes Sándor

Az egyház karitatív tevékenysége kétezer évre nyúlik vissza, hiszen a közösség alapítója maga elválaszthatatlanná tette az ember-szeretet és az Isten-szeretet kérdését – hangsúlyozta Kiss-Rigó László megyéspüspök a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász huszonöt éves jubileumi ünnepségén.

Az egyházmegyei karitászt létrehozó Gyulay Endre nyugalmazott püspöknek és munkatársainak szervezőmunkáját méltatta köszöntőjében először Kothencz János, a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász igazgatója a dóm altemplomában rendezett ünnepségen, aki maga is tanúja volt, ahogy elindult a munka, például az alkotóház, a hajléktalan teajárat, a kórházi beteglátogató szolgálat, ruhaadományok gyűjtése és szétosztása, illetve életre keltek a plébániai karitász csoportok is. Kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban megújult a karitász az egyházmegyében, irodájuk immár nem raktárként funkcionál és bérelniük sem kell már ingatlant, vagyis méltó körülmények között dolgozhatnak munkatársaik. Beszámolt arról is, hogy az egyházmegye három megyéjében mintegy 40 plébániai egyházközösség működtet karitász csoportot. Az elmúlt egy év alatt mintegy 10 egyházközségben szerveződött új karitász csoport, az elmúlt hetekben kettő új alakult, az egyik Hódmezővásárhelyen. Az elmúlt egy évben összességében 65 ezer embernek tudott a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász segíteni.

Felvállaltak új feladatokat is, gyermekeknek játszóházat és napközbeni foglalkoztatót indítottak, mivel azt tapasztalták, hogy főként a városokban sok a csellengő, úgynevezett kulcsos gyerek, akiket felkeresnek, felkarolnak és hasznos időtöltésre invitálják nemcsak Szegeden, hanem például Gyulán és Békéscsabán is. Újszerű programjaik közé tartoznak a közösségi tea délelőttök, amelyek keretében főként az egyedül élő időseket igyekeznek támogatni. Ezek az alkalmak kézimunka szakkörrel is párosulnak, s részben az odajárók jóvoltából rendezhetik meg évről-évre a karácsonyi karitász vásárt. Kothencz az újszerű kezdeményezések sorából kiemelte a roma családok támogatását, támogatják továbbá a korrepetitor tanoda munkáját is, illetve elkezdtek foglalkozni a szenvedélybetegekkel is, hiszen hazánkban több százezer ember szorul pszichoszociális segítségre.

Amikor az egyház karitatív tevékenységéről beszélünk, akkor nem 25 vagy 85 esztendőt kell felölelni, hiszen 2000 évre nyúlik vissza, hiszen a közösség alapítója maga elválaszthatatlanná tette az ember-szeretet és az Isten-szeretet kérdését – erről Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök beszélt. Emlékeztetett arra is a negyedévszázados jubileum kapcsán, hogy a diktatúra azáltal is megpróbálta ellehetetleníteni az egyházat, hogy megtiltotta mindenféle tevékenységét, így a karitatívat is, igaz az egyes emberek akkor is segítették az elesetteket. Azt is kiemelte, hogy 1956-ban a forradalom és szabadságharc idején és utána katonai segítséget bár nem kapott hazánk, az egyének, közösségek és karitatív szervezetek megmozdultak például Olaszországban és Lengyelországban is, és sok segítséget nyújtottak például adományait révén. Hozzátette, szerencsére immár 25 éve lehetőség van arra, hogy egyház immár hivatalosan is, intézményesen is végezni tudja ezt a természetéből fakadó tevékenységet.

Kiss-Rigó László hangsúlyozta, hiába adottak a keretek, továbbra is nagyon fontos az egyéni, önkéntes segítségnyújtás, a keresztény ember hozzáállása a kérdéshez. A megyéspüspök példaként elmondta, hogy a migránsválság idején többször felvetették, hogy az egyház miként is segít, hiszen nem nyilatkoztak erről a témáról, ám tapasztalatai szerint bőven akadtak, akik inkább csak beszéltek a migránsoknak nyújtott segítségről, de nem cselekedtek. Ő maga sem hirdetésben vagy épp egy nézett tévéműsorban, hanem az egyházmegye lapjának hasábjain egy rövid írásban kért segítséget egy szír keresztény közösség megsegítésére, és három hét alatt 11 millió forintnyi adomány gyűlt össze. Másik példaként a GEMMA-iskolát hozta fel, mely intézménnyel nincs hivatalos kapcsolata az egyházmegyének, ám amikor felkeresték őket, hogy új, a korábbinál nagyobb ingatlanra van szükségük, amit 69 millióért ajánlott fel az iskolát működtető alapítványnak a szegedi önkormányzat, segítettek. Az egyházmegye 12 millióval járult hozzá a költségekhez, majd a püspök elkezdett támogatókat keresni, így az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjét kereste fel elsőként, majd a Richter Gedeon Nyrt., az OTP Bank Nyrt. és MOL Magyarország is első szóra csatlakozott a kezdeményezéshez. Ezzel a két példával azt akarta szemléltetni a Kiss-Rigó, hogy sokat tesz az egyházmegye, kiáll jó ügyek mellett, de nem reklámozzák ezt a tevékenységet, nem PR-akciókat hajtanak végre, hanem tanulságtételt tesznek. Megjegyezte, ezúttal sem magukat ünnepeltetni gyűltek össze a karitászosok, hanem azért, hogy hálát mondjanak Istennek azért, amit véghez tudtak vinni az elmúlt 25 évben.

Gyulay Endre nyugalmazott püspök elmondta, már diákként találkozott a karitász által végzett munkával, elsőként Battonyán, ahol minden utcának volt egy felelőse, aki figyelt arra, hogy valakinek van-e szüksége segítségre, netán beteg-e, és a plébánián el is intézett mindent, amit tudott. A Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitászt mégsem a látott jó példa hívta életre 255 évvel ezelőtt, hanem egy történelmi szükség. Az egyházmegye határának kétharmada Rommániával határos, és amikor ott fegyveres összecsapások voltak, akkor rengetegen menekültek el onnan, volt, aki egy szál fürdőnadrágban szökött át a határon, vagyis szükség volt külső segítséget is kérni a menekülők ellátásához. Gyulay Endre ekkor az osztrák és az európai karitásznál kért segítséget, majd az egyházmegyében ebből a szükséghelyzetben nyújtott segítségnyújtásból bontakozott ki 1991-ben a karitász. Mint elmondta, később képzést is indítottak, mert azt szerették volna, hogy a jelentkezők pontosan tudják, mire is vállalkoznak, nem elég ugyanis tiszta szívűnek és emberszeretőnek lenni, szakmai tudásra is szükség van a hathatós segítségnyújtáshoz. Sok segítséget kaptak az országos szervezettől, és Lázár Ilonától, a bécsi Caritas Socialis Nővérközösség tagjától, aki gyakorlatilag kiépítette az egyházmegyei karitász rendszert.

Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója elmondta, 85 éve alakult meg a szervezet, majd feloszlatása után 25 éve szerveződhetett újjá, és mind a 16 egyházmegyében működnek. A Katolikus Karitász számtalan programot indított útjára, van lakhatási programjuk, vetőmagcsomagokat osztanak ki az öngondoskodó program résztvevői között, 12 milliós keretből utalvánnyal járulnak hozzá családok nyaralásához, míg a kandallóprogram keretében 300 kályhát osztanak ki. 40 tonna burgonyát és 1200 tonna almát is kiosztottak, ebből Szegedre 10 kamionnyi érkezett, de elkobzott árukból is juttatnak családokhoz, és átlagosan 7-10 ezer üveg Béres-cseppet is kiosztanak. Ezeken felül van például pelenka programjuk is, amellyel a kisgyermekeseket támogatják, nagyböjtkor rendszeresen tartós élelmiszert gyűjtenek és képzéseket is szerveznek önkénteseiknek.

A jubileumi rendezvényen Egyházmegyei Karitász-díjakat is átnyújtottak. Lelkipásztorok kategóriában Kretovics László szeged-rókusi plébános munkáját ismerték el. Öt önkéntest is díjaztak, a röszkei Kovács Anitát, a szegvári Giláné Bencze Máriát, a csanádapácai Dániel Józsefet, az újszegedi Szabó Jenőnét és a kiskundorozsmai Tapodi Endrénét. Három támogatói díjat is kiosztottak, a szegedi Berényi Józsefné mellett a szentesi Bozó Zoltán és felesége Mária vehette át az elismerést, továbbá Márta István és Mártáné Nagy Katalin.

Képgaléria

Az eredeti cikk és képgalériája